Ugrás a tartalomhoz

Crinia deserticola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Crinia deserticola
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Crinia
Faj: C. deserticola
Tudományos név
Crinia deserticola
(Liem & Ingram, 1977)
Szinonimák
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Crinia deserticola témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Crinia deserticola témájú kategóriát.

A Crinia deserticola a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Crinia nembe tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália száraz középső területein honos az Északi terület nyugati határának középső részétől délkelet felé Queensland és Új-Dél-Wales államig, valamint Dél-Ausztrália északkeleti csücskéig. Elterjedési területének mérete 972 400 km².[1]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A faj nevét az élőhelyére utalva a latin sivatag és lakó szavakból alkották.[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Kis termetű békafaj, testhossza elérheti a 20 mm-t.[3] Háta szürke, barna, olajzöld vagy vöröses színű, sötétebb foltokkal vagy hosszanti csíkokkal. A hasa fehér, a hímek torka szürke. Pupillája csaknem kerek, a szivárványhártya aranyszínű. Lábán hosszanti vízszintes csíkok húzódnak. Sem a mellső, sem a hátsó lábán nincs úszóhártya, ujjain nincsenek korongok.[3]

Életmódja

[szerkesztés]

A petéket egyesével vagy kis csoportokban rakja le, és a vízfelszín alatti növényzethez rögzíti a mocsarakban, ideiglenes medencékben és elárasztott füves területeken. Az ebihalak hossza elérheti a 3 cm-t, és sötét aranybarna színűek, aranyszínű pöttyökkel borítva. Gyakran a víztestek alján maradnak, nincs pontos feljegyzés arról, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává. Tavasztól nyárig, esők után szaporodik.[3]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Több védett területen is megtalálható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. AmphibiaWeb
  2. Liem & Ingram, 1977 : Two new species of frogs (Anura: Myobatrachidae, Pelodryadidae) from Queensland and New South Wales. Victorian Naturalist, vol. 94, n° 6, p. 255-262 (eredeti publikáció).
  3. a b c FrogID, Australian Museum

Források

[szerkesztés]